A felek az idézésre kötelesek a bíróság előtt megjelenni és ott tényeket, iratokat feltárni akkor is, ha az a számukra esetleg kedvezőtlen. Az eljárás a határozathozatalig tart.

A feleknek teljes kontrolljuk van a másik fél vagy a mediátor számára feltárni kívánt tények információk és dokumentumok felett: csak azt fedik fel, amit jónak látnak. A fél bármikor kiléphet az eljárásból s ügyével bírósághoz fordulhat.

A bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános, azon bárki részt vehet, sőt, a jogerős ítéleteket a bíróság az interneten is közzéteszi.

A közvetítési eljárásban kizárólag azok vehetnek részt, akikre a vita tartozik. Nincs semmiféle nyilvánosság.

A bírósági eljárás célja az, hogy felderítse: az adott esetben hatályos jog szerinti helyzetet, ami számos esetben nem tökéletesen esik egybe sem az igazságossággal, sem a méltányossággal. Lehet valami jogszerű de súlyosan méltánytalan, vagy méltányos, ámde jogszerűtlen egyidejűleg.

Nem az a kérdés, hogy ki a hibás, kinek mekkora része volt a vitás helyzet létrejöttében. Az a lényeges, hogy közös erőfeszítés eredményeképpen egy olyan kompromisszum szülessék, amely mindkét fél számára elfogadható és egyszersmind méltányos is.

A jogerős, végrehajtható bírósági ítélet megszületéséig biztosan több év telik el. A végrehajtás sikere bizonytalan.

Az esetek többségében egy-két tárgyalási nap alatt megszületik az egyezség, ami anyagilag is előnyös mindkét fél számára. A megállapodást a felek önként végre is hajtják.

Ellehetetleníti a későbbi kapcsolatokat.

Gyakran a korábbiaknál is jobb együttműködés alapjául szolgál.

A perben csak az egyik fél nyerhet, ezért a másik fél szükségszerűen vesztes lesz, ami újabb negatív indulatokat indukál.

A megegyezést kötő felek mindegyike megőrzi a méltóságát. Olyan elfogadható kompromisszum születik, mely minimalizálja a veszteségeket, így végezetül elmondható, hogy mindkét fél nyertese a megegyezésnek.